Mark Haddon: Valami baj van

Mark Haddot azért olvasok, mert az előző könyve (A kutya különös esete az éjszakában) zseniálisan jó volt, valamint, mert Kislány kölcsönadta. Elkezdem olvasni ezt a könyvet Budapest-Sopron között a vonaton, aztán visszafeleúton Sopron-Budapest irányban is, kb. 100 oldal van hátra, amikor leszállok a Keletiben, és ahelyett, hogy hazamennék, beülök egy kávézóba elolvasni. Semmi különös, hétköznapi emberekről szóló könyv különben. Vicces ugyan, de nem féloldalanként hangosan röhögős, és valami igennagy izgalmak nincsenek benne, csak olyanok, amik velünk is történnek, esküvő, temetés. Nincs is nemtudommilyen remekül megírva, nem csodálkozom rá mondatokra meg szóhasználatokra, hogy uramisten de gyönyörű. A karakterek ugyan jók, de az írói karakterábrázolást se ezen a könyvön mutatnám be. Tényleg semmi extra.

Nehéz elmagyarázni, miért letehetetlen akkor, de az. Elmondom inkább, miről szól. George Hall nyugdíjba megy. Van egy felesége, akinek lehet, hogy viszonya van. Van egy kissé zakkant lánya, Kate, aki épp második házasságát tervezgeti; valamint egy homokos fia, Jamie, akinek szintén kissé kusza a szerelmi élete. Talán azért szerettem, mert a szereplők valahogy ugyanazokon gondolkodnak az életet és a párkapcsolatokat illetően, amiken én szoktam, és ugyanazokat a hülyeségeket követik el, amit én is tutira megtennék hasonló helyzetben. Néha viccesek, de leginkább szerethetőek, izgulok mindegyikért. 

És akkor ott van még maga George, aki észrevesz magán egy szemölcsöt, és kitalálja, hogy bőrrákja van, és rettegni kezd a haláltól, és ettől a téveszmétől aztán eléggé eltéríthetetlen, semmiféle orvosi vélemény nem képes meggyőzni. George igen hitelesen parázik a ráktól és retteg a haláltól, ha egyszer becsavarodnék valami ilyen miatt, az pont így történne. Illetve, az emberek, akiket becsavarodni láttam, pont így tették. Nagyon érthető. Nagyon keményen és mezítelenül és időnként egészen ijesztően tárja elénk Haddon az alapvető félelmünket a dicstelen végtől. 

Vicces, néha burleszkes, máskor fekete humorú családi komédia, meg némi romantika és szerelmi dráma, és színtiszta haláfélelem. Minden képmutatást vagy dagályosságot nélkülöz, mégsem lesz lapos vagy túlságosan hétköznapi, hanem olyan... ismerős. 

Eddig 2 hozzászólás

Kategóriák, címkék

Regény Haddon

Eddigi kommentek

  1. ez a gyerek ez nem viccel 2009. 09. 21. 12:05

    Én pénteken kezdtem el A kutya különös esete az éjszakában c. könyvét. Már nincs sok hátra, bár egy gyerekkönyvnél nem meglepő, ha gyorsan olvasható.

    Megdöbbentő volt olvasni, hogy milyen Christophernek idegen helyen lenni. Ha egyedül vagyok, nem merek megmozdulni. Ha van egy tervem, ahhoz tartom magam, és nehéz rugalmasnak lenni. Ezért is választottam a Caminot terápiának. Sokat segített. :)

  2. isolde 2009. 09. 21. 12:11

    ez a gyerek: én meg augusztusban olvastam újra A kutya különös esetét, csak még nem jutottam oda, hogy írjak róla. De nagyon szeretem, mindig felfedezem a bennem rejlő autista kisfiút :)

Olvastad, olvasni fogod? Mondd el!

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Ennek a blognak a kommentjei moderálva vannak, így ha a kommented nem jelenik meg azonnal, ne keseredj el, a blog gazdájának előbb jóvá kell hagynia.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.