Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!

Egyszer régen már olvastam a Terézanyut, pontosan öt és fél évvel ezelőtt, és akkor tetszett. Most titkon azért vettem elő, hogy tanulmányozzam, hátha írok szingliregényt, de őszintén szólva nem találtam rajta valami sok tanulmányoznivalót.
Lényeg, hogy Kéki Kata kirúgja a normális pasiját, mert regényhősnőnek szereti érezni magát, és abba a normális pasik kirúgása is beletartozik. (Teljesen érthető, miért tetszett nekem ez nagyon öt éve, amikor épp kirúgtam a normális pasimat.) Utána aztán állást keres, meg érdekesnél érdekesebb pasikkal ismerkedik, vicces helyzetekbe keveredve ezáltal.
A magyar Bridget Jones, egy az egyben, csak itt a szinglinő körgangos pesti bérházban lakik, alkoholisták a szomszédai, és villamossal utazik, ja, és nem fogyózik hálistennek. Néha tényleg vicces is, néha kicsit próbál mély lenni, néha sikerül. Őszintén szólva leginkább pontosan olyan ez a könyv, mint egy jól megírt szingliblog. Rövid bejegyzések időrendi sorrendben, pasizás, nyavajgás, szenvedés, önirónia. Nem rossz végülis, csak valahogy, nem tudom, mintha jobbra emlékeztem volna, biztos öregszem.

Film is készült, aminek kb. az égvilágon semmi köze a könyvhöz.
Van a könyvnek még weboldala is.
— Eddig 2 hozzászólás