Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje

Ez egy remek könyv, amit kínszenvedés volt végigolvasni. A Csermely írta, akinek jó humora van és jól ír, valamint a csodálatos és lenyűgöző hálózatokról szól, amiket azóta kedvelek, hogy pár éve olvastam róluk egy másik könyvet (de erről majd később).

Megmagyarázom.

A hálózatok matematikai modellek, és dolgok közötti kapcsolatokat írnak le. A Dolgok sokfélék lehetnek: ott van pl az USA villamosenergia-hálózata, vagy az internet, az embercsoportok, a fehérjék, az idegsejtek, a majomcsordák. A hálózatok is sokfélék lehetnek: van rács, ahol minden Dolog a hozzá legközelebbihez kapcsolódik egyforma erősséggel; van csillagháló, ahol egy Nagy Dologhoz kapcsolódik a sok kicsi; van random gráf, ahol véletlenszerűek a kapcsolatok. De ami a legfontosabb, van kisvilág-hálózat is, ahol bizonyos szabályszerűséggel találhatók erős kapcsolatok két közeli Dolog között, meg gyenge kapcsolatok két távoli Dolog között. Mint az iwiwen.
A "bizonyos szabályszerűség" jó esetben hatványfüggvény, és ha igen, akkor skálafüggetlen hálózatról beszélhetünk. (A skálafüggetlen eloszlást nem magyarázom el, a fraktálok ilyenek egyébként, de a könyv a hálózatok egyéb tulajdonságai mellett ezt is jól elmagyarázza). A természetben rengeteg dolog mutat skálafüggetlen eloszlást, a földrengések gyakoriságától kezdve a földikutya alagútjainak hosszáig bezárólag.

A könyv arról szól, hogy milyen jelenségek írhatók le skálafüggetlen vagy egyéb hálózatokkal. Majdnem minden, és ami nem, az is. A fehérjeszintézis, az immunrendszer, a zene, a társadalmi hálózatok, emberi kapcsolatok. Az emberi nyelv! A tőzsde, az izommozgás. Nagyon jó. Ezek közül néhányat már vizsgáltak és tudományosan bebizonyították róluk, és van egy pár, ami csak ötlet vagy feltételezés.
A szerző nem akarta, hogy ezeket összekeverjük, vagy hogy unatkozzunk, ezért a főszövegtől elkülönülve kis apróbetűs bejegyzésekben közli az unalmas háttérinfókat, illetve a saját (vagy barátainak és üzletfeleinek) érdekes, de ma még bizonyítatlan (esetleg: elrugaszkodott) ötleteit. Ez nem egy rossz elgondolás, csak az a baj, hogy ezekből az apróbetűs részecskékből van oldalanként vagy három, kb hatos betűmérettel. Így állandóan megszakítja a gondolatmenetet, és egyébként is alig látom. Kellett volna még egy kicsit szerkeszteni ezt a könyvet, pár apróbetűset kihúzni, párat beilleszteni a rendes szövegbe, mert így a végeredmény túlzsúfolt és idegesítő. Ha ezen múlik, igazán megérdemelt volna a téma egy pár oldallal többet is, rendes betűkkel. Nem volt elég papír? Kár, mert egyébként nagyon érdekes könyv és vicces is.* És Szűcs Édua illusztrálta (akinek most lesz kiállítása, menjetek).

Kis részlet a könyvből
Csermely elmondja a hálózatokat a Mindentudáson
Skálafüggetlen hálózatokról a wikin (angolul)

*"Első találkozásom az egymásbaágyazottsággal. (...) Még mindig friss az élmény bennem, ahogy hároméves természetbúvárként fixírozom egy mackósajt dobozát. Mosolyog a mackó és a kezében tart egy mackósajtot, amin a mackó szintén mosolyog, és megint a kezében tart egy mackósajtot. Azon már nem mosolygott semmi, mert a kép felbontása ezen a ponton feladta. A fantáziám azonban száguldott tovább. A szemem előtt mosolygó mackók és dobozok ezrei sorakoztak egymás után, nem bírtam betelni a látvánnyal. Ez volt az a pillanat, amikor életemben először megéreztem a végtelent."